FrissítésSúgó

Beki	2005.11.02. 14:49 -
	ide dalszövegeket szeretnék berakni, olyanokat, amik nagyon megérintettek... itt is szívesen látok mást is, sőt, véleményt is, akárcsak mindehol másutt is...

[19-1]

Beki	Előzmény | 2007.09.02. 19:43 - #19

Legyen ünnep 1. Nekem úgy tűnik, egyszer a szél megkavart mindent, Ezért létezünk is olyan rendezetlenül, Egyszer belöktek minket egy ajtón, s majd kilöknek, S közben mi tűrünk mindent olyan rendületlenül És csak egy pár kíváncsi lépett néha félre, Amilyen te voltál, s amilyen egyszer voltam én, De azt is úgy tettük, hogy senki nem vett észre, Ezért még ma is oly messze vagy tőlem, a szeretet ünnepén. S maradtak hétköznappá szürkült színes álmok, S maradtunk valósággá törpült óriások, S itt állnak körben a gyermekek, Kiáltanunk ezért nem lehet. Miért zavarnánk pont mi meg ezt a legszentebb ünnepet? R1. Legyen ünnep az égben, és ünnep a földön, már engem rég nem érdekel, pedig égnek a gyertyák, s a könnyem kicsordul: Miért, miért nem lehetsz itt közel? R2. Legyen ünnep az égben, és ünnep a földön, de Te messze vagy, nem érlek el... Ahogy égnek a fények, én is elégek... ha nem lehetsz, miért nem lehetsz itt, közel? 2. A dolgok úgy szakadnak félbe, mint az élet: Lehetett nagyszerű, de mégsincs ráadás. Már azt is eltűröm, hogy csak a lelkem lásson téged, Nem szabad együtt lennünk, mert azt el nem tűrné más. Én is beálltam, és beállsz te is a sorba, Hogy ki melletted áll, annak fogd kezét, És ha a kép előtted lassan összefolyna, Nem kell felelned senkinek a véletlen könnyekért, Hiszen erre vártunk, s ma újra összegyűltünk, Hogy egy évben egyszer boldogok legyünk, Itt állnak körben a gyermekek, Kiáltanunk ezért nem lehet, Miért zavarnánk pont mi meg ezt a legszentebb ünnepet? R1. var: Legyen ünnep az égben, és ünnep a földön, már engem rég nem érdekel, pedig égnek a gyertyák, s a könnyem kicsordul: Miért, miért nem lehetsz most közel? R2. var: Lehet ünnep az égben, és ünnep a földön, de Te messze vagy, nem érlek el... S ahogy égnek a fények, én is elégek... ha nem lehetsz, miért nem lehetsz most közel? Miért nem lehetsz itt közel ? (Presser-Demjén)

Beki	Előzmény | 2007.09.02. 19:43 - #18

Hello... Még itt vagyok... Még meg vagyok neked... még rámtalálsz... Hello... Egy kicsit még bírom... Még úgy gondolom, hogy jó, ha fáj... Hello... De félek, meghalok... Emlékké fagyok... ha nem figyelsz... Hello... már csak nyom leszek... egy régen elveszett kósza jel... mit nem lát meg senki.... Hello... Még itt vagyok! még kapaszkodok... még rám találsz!... Hello... Nézz rám, itt vagyok... és még álmodok... hogy újra vársz... Hello... De többet nem tudok... és lassan elfogyok... nincs folytatás... Hello... Hát segíts, hogy legyek! és ne csak múlt legyek... mint annyi más... kit nem lát már senki... (Földes Tamás)

Beki	Előzmény | 2006.10.01. 16:18 - #17

Gondolatban... Gondolatban mindig máshol jársz... Valahol a tegnapokban, választ nem találsz... A holnapoktól félsz, hogy nem vigyáznak rád... de amikor a pillanatba lépsz, olyan könnyű az egész világ... (Mester Tamás)

Beki	Előzmény | 2006.10.01. 16:15 - #16

Szabadítsd fel Te visszamennél szivesen De már nem tudod hová Minden emlék idegen Sok régi kép, ami nem hasonlít rád Egy álmos szerető, Egy majdnem szenvedély S te nem hiszed már, lehet elég időd, Hogy a pillanatnak élj Az ami volt, Egy szomorú emlék Hát szabadítsd fel a szíved és szállj Érezd, hogy újra égni kell A szavakon túl, más szemmel látsz Ha nem gyengít félelem Mert benned még ég az a tűz De ha nincs miért meghalnod, úgy miért élsz Engedd el ami nem kell Néha visszatér még ugyanúgy Egy régi félelem Hogy semmi nem hajt igazán ha elhiszed, hogy túl vagy mindenen Rég nem volt szélvihar A néma tengeren Mert összetörhet s te félsz nem élnéd túl Ha a szíved védtelen De félig él, Az aki nem mer Hát szabadítsd fel a szíved és szállj Érezd, hogy újra égni kell A szavakon túl, más szemmel látsz Ha nem gyengít félelem Mert benned még ég az a tűz De ha nincs miért meghalnod, úgy miért élsz Engedd el ami nem kell, nem kell, nem kell Én sem látom, hogy mit tennék másképp, ha újra kezdhetném Eltévedtem párszor, de nem bánom már, lehet, újra megtenném Ami volt, marad a múlt, egy régi emlék... A szívedben érzed, hogy van még miért élned A tüz újraéled és újbol megéget De nem kell, hogy félj Nem kell több szó Engedd hogy, fájjon Engedd míg jó... A szíved újra érzed, hogy szabadon száll... (Mester Tamás)

Beki	Előzmény | 2006.06.09. 12:41 - #15

Egy perc boldogság Kedvesség, tisztaság, gyöngéd figyelem... Napsugár szívemben... Oly szelíd, nyugtató, arcán a jóság... Ez a perc boldogság! Nincs baj, ha vár rád egy érző, segítő barát... Élném a csodát - itt minden perc így lép tovább... Szívem mélyén őrzött emlék, mit nem ér árnyék… (Jekyll és Hyde - Lucy)

Beki	Előzmény | 2006.06.09. 12:38 - #14

Ördögi tánc Lucy: Oly hűs és forró, oly lágyan kínzó, Úgy ölelsz át, ahogy vad szél egy fát; Legyőz a vágy… Egy fájó, mély csók - A testem várt rád, nem is várok szép szót… Mindent gyógyít és bánt, mindent felgyújt egy láng, Mindent feldúl egy érintés! Mindent megkapsz, mit vársz, mindent átjár egy láz, Mint egy álomszép tévedés… Hyde: Olyan édes a bűn… Lucy: Veled más ez a bűn! Hyde: Ez egy kéjből font lánc! Együtt: Ez egy ördögi tánc! Hyde: Sikolt a vágy, a bájad forró, Mért tagadnád, sose volt mással jó! Nem baj, ha fáj, így szeret majd a halál, Ordító kéjjel - ne féltsd őt, rád talál! Mindent eltűr az éj, mindent elrejt, oly mély, Mindent kaphatsz csak fényt ne kérj! Lucy: Minden árny engem hív, mindent elveszt egy szív, Több mint játék - ez szenvedély! Ez egy mézédes bűn… Hyde: Neked jár ez a bűn! Lucy: Ez egy kéjből font lánc! Együtt: Ez egy ördögi tánc! Nem kell szó, egy sem jó; Érted rég, szemem mit súg? Tűz és jég (tűz és jég), Álomszép (álmodj még), Érzem rég, hogy máshoz nincs út! Mindent gyógyít és bánt, mindent felgyújt egy láng, Mindent feldúl egy érintés! Mindent megkapsz, mit vársz, mindent átjár egy láz, Mint egy álomszép tévedés… Lucy: Ez egy mézédes bűn! Hyde: Ez egy meg nem bánt bűn Szabad szárnyakkal szállsz! Lucy: Legyen, bármit kívánsz! Együtt: Tudom, angyalt nem vársz… Ez egy ördögi tánc! (Jekyll és Hyde - Lucy&Hyde)

Beki	Előzmény | 2006.06.09. 12:32 - #13

Hol leszek én...? Kit álma űz, kit vágya kerget, ki egybefűz ezernyi tervet... Az voltam én... Ma nincsen álmom... Ma győzni kell - és bármi áron! Sok szép remény ma síma szükség... Szerelmeid - a lángjuk füst rég... Az ölelés - kínzó üresség... Elveszett rég barátság, hűség... Így most eszeveszett módon táncolok egy dróton! Szédült kicsi kölök, ringlispilen ülök - forog velem a kerék! Nyomomban a másik, fut kifulladásig... Rohanok csak tovább - nem tudom az okát, mégse mondom, hogy elég! Mégse mondom, hogy állj meg! Te nagy kerék - te őrült forgás... Mert álmom űz - mert vágyam kerget... Egybefűz ezernyi terhet... Az voltam én... Ma nincsen álmom... Ma győzni kell - és bármi áron! Így most eszeveszett módon táncolok egy dróton... Szédült kicsi kölök, ringlispilen ülök - forog velem a kerék... Nyomomban a másik, fut kifulladásig... Rohanok csak tovább jól tudom az okát, mégse mondom, hogy elég! A kerék majd lelassul egyszer... Hol leszek én? Ott, ahol kezdtem... (Bereczki Zoltán - Sakk)

Beki	Előzmény | 2006.06.09. 12:30 - #12

Útvesztő minden út Útvesztő minden út, minden csak visszajut, nincs nappal, hogyha éjjel nem jön. Nézd az árnyakat, sors drótján ránganak, mily büszkén, mégis mily esendőn. Keres engem minden lélek, rám vár minden árny. Én hozzám tér csak vissza minden. Hogyha csúf is tán a nevem, mégis szép vagyok... annak ki elvágyódik innen. Úgy nézem mindet, hogy jó sok még munkám… Igen, de itt vagy te, és jössz, mikor már éppen unnám! Amióta téged nézlek fényed elvakít, káprázat bénít immár engem. Melegedni volna kedvem nálad egy kicsit, s bánom, hogy bűnösnek kell lennem Az a tény, hogy máris kissé vonzz a földi lét: miért állnék vonzásodnak ellen? Veszélyes érzés, fáj már mindenképpen - Hóhérnak lennem, bár hős szerelmest játszom éppen… De a sorsunk úgy van írva néked jönni kell, nékem meg várni rád... Tudom a dolgok rendje az, hogy végül megszeress, s örökké úrnőm légy az éjben! (Elisabeth - Halál)

Beki	Előzmény | 2005.11.04. 15:31 - #11

A halott fiú dala Csendből fogant, telve csenddel Barátom, a tökéletes koncert Élni -- s halni -- oly sokmindenért érdemes Bárcsak szívem otthonra lelne Mit el nem mondhatsz, énekeld Mit el nem játszhatsz, elfeledd Sietve fulladj gyönyörű szemekbe Sétálj költészetemben, e haldokló zenében -- Szerelmes levelem ... senkinek Egy jobb világért ne sóhajts soha Azt már más megírta, eljátszotta, elmondta Dalom minden gondolata Mind, az éjt áhítja Szólítottam a sötétséget, szólítottam a szüzet Meghaltam a szépségért a kertben Építettem királyságot, kerestem a bölcsességet Belebuktam, hogy isten legyek Egy jobb világért ne sóhajts soha ... "Ha e sorokat olvasod, ne a kézre emlékezz, mely őket papírra vetette Csak a versre emlékezz, a költő bánatára, mely könnytelen Mert erősségét én adtam -- s ez egyetlen erősségem Vigasztaló otthon, anyaöl, az örökkévalóság ígérete Ott, hol a szerelem örökké ismeretlen érzés maradt nekem Az édes zongora írja meg élettörténetem." "Taníts a szenvedélyre, mert félek, kihúnyt bennem Mutass szerelmet, öleld át az elveszettet Oly sokat akartam adni azoknak, kik szeretnek Sajnálom Az idő majd választ ad (erre a keserű búcsúzásra) Életemmel nem szégyenítem meg többé se magam, se titeket S te ... bárcsak többé ne éreznék irántad ..." Egy magányos lélek ... Óceán lélek (Nightwish - Dead Boy's Poem [writen by Tuomas Holopainen])

Beki	Előzmény | 2005.11.04. 15:01 - #10

Áldd meg a gyermeket "A bíbor vízesések között születtem. Gyenge voltam, még nem áldatlan. Halott a világnak. Életben az utazásra. Egy éjjel egy fehér rózsa hervadását álmodtam, Egy újszülött fulladását, egy élet magányát. Megálmodtam a jövőmet. Újraéltem a múltamat. Egy tanulság a szörnyeteg szépségére." Hova tűnt az összes érzés? Miért született a kacagás? Miért csak akkor szeretnek, mikor elmentem? Visszatértem az időben, hogy megáldjam a gyermeket. Gondolj rám, elég sokáig, hogy emléket formálj Jöjj, álld meg a gyermeket még egyszer. Hogyan tudnék valaha még érezni? Van esélyem, hogy visszatérjek? Soha nem éreztem magam ilyen egyedül életemben Ahogy iszom a pohárból, mely visszaszámlálja perceimet Méregcsepp van benne, az Ember poharában Ezt meginni követni a bal kéz ösvényét "Hova tűnt az összes érzés? Szeretni, ahogy én szeretlek, miért a leghalálosabb bűn? Most áldatlan vagyok, honvágyam van Hamarosan megszabadulok a törődéstől, az emberi fájdalomtól. Történetem a legkeserűbb igazság: Az idő fizet nekünk, de földdel és porral, és egy sötét, csendes sírral. Emlékezz, gyermekem: ártatlanság nélkül a kereszt csak egy vasdarab, A remény csak illúzió és az óceánlélek semmi, csak egy név... A Gyermek megáld téged és örökké őriz." (Nightwish - Bless The Child [writen by Tuomas Holopainen])

Beki	Előzmény | 2005.11.04. 14:41 - #9

Bár lenne egy angyalom Bár lenne egy angyalom A szerelem egy pillanatáig Bár enyém lenne az angyalod ma éjjel Egy haldokló nap közepén Tettem egy lépést a külvilág felé Egy ártatlan szívből Készülj, hogy gyűlölj meghalva, amikor Bekövetkezik a vég Ez az éjszaka úgy fog megséríteni, Mint még soha azelőtt A régi szerelmek kitartóak A régi hazugságok kitartóbbak Bár lenne egy angyalom A szerelem egy pillanatáig Bár enyém lenne az angyalod, Az ízekre szedett Szűz Máriád Szerelmes vagyok a vágyaimba Az angyalszárnyak porrá égnek Bár enyém lenne az angyalod ma éjjel Oly törékenyen és kegyetlenül bukom el Az ittas tettetés megváltoztat Minden szabályt A régi szerelmek kitartóak A régi hazugságok kitartóbbak Bár lenne egy angyalom... A legnagyobb rémület Hogy ne öljünk, Viszont értékeljük Az éjjelt Az álszentség Barát akar lenni, A tizenharmadik tanítvány, aki A semmiért árult el engem Az utolsó tánc, az első csók A te érintésed, az én gyönyöröm A szépség mindig sötét gondolatokkal Érkezik Bár lenne egy angyalom... (Nightwish - Wish I Had An Angel [writen by Tuomas Holopainen])

Beki	Előzmény | 2005.11.02. 15:25 - #8

Elmerülök Most elmondom mit tettem érted 50 ezer könycseppet sírtam Kiáltottam Csaltam Véreztem érted Te pedig még mindig nem akarsz meghallgatni Elmerülök Ezután már nem kell a kezed Megmentem magam Talán felébredek egyszer (felébredek egyszer) Kínzás és mindennapos csalódás nélkül Amikor már azt hittem nem süllyedhetek mélyebbre Újra haldoklom Elsüllyedek (elmerülök) Elmerülök benned (elmerülök benned) Örökké zuhanok (Örökké) Ki kell törnöm Elsüllyedek Elhomályosítom és összekeverem az igazat és hazugságot (Nem tudom mi valódi és mi nem) Örökké összezavarodom a gondolataimtól Nem bízhatok többé magamban Újra haldoklom Elsüllyedek (elmerülök) Elmerülök benned (elmerülök benned) Örökké zuhanok (Örökké) Ki kell törnöm Nekem, gyerünk, kiálts Kiálts rám, oly távolról Nem akarok újra szétesett lenni Lélegeznem kell Nem süllyedhetek tovább Újra haldoklom Elsüllyedek (elmerülök) Elmerülök benned (elmerülök benned) Örökké zuhanok (Örökké) Ki kell törnöm Nekem, elsüllyedek Elsüllyedek (belédesve) Elsüllyedek (Evanescence - Going Under)

Beki	Előzmény | 2005.11.02. 15:03 - #7

Üres szék, üres asztal Van egy seb, mely sosem gyógyul, ez a gyász, csak fáj és fáj! Üres szék, üres az asztal, a sok barát - meghalt, nincs már! Itt ültünk hát annyi estén, szavak gyúltak, s nőtt a láng, mely a holnapnak világít. Az a "holnap" köddé vált. Eszmék vívtak és mi hittük: Velünk győz az új világ! "Talpra hát!" A dal, hogy zendült! Még most is zeng - itt benn, de gyötrő vád lett, mind a szó, s a dal végső imádság, ott - a szétdúlt barikád romján! Vérző arcukat még látom. Hangotok még itt kísért. Ez a seb már sosem gyógyul, ez a gyász örökké él. Tűnő árnyékok az éjben, bocsássátok meg nekem, azt, hogy itt vagyok, hogy élek, és ti már nem jöttök sosem! Mért kellett, ó mért, bár tudnám, meghalnotok ifjúként? Üres szék, üres az asztal. Barátom egy sincs többé... (Bereczki Zoltán - Nyomorultak)

Beki	Előzmény | 2005.11.02. 15:00 - #6

Mindig Versszak 1.: Vegyél észre, fogd meg a kezem! Miért vagyunk idegenek, amikor Szerelmünk oly erős? Miért folytatod nélkülem? Refrén: Mindig, mikor repülni próbálok, a szárnyaim nélkül lezuhanok Gyengének érzem magam Azt hiszem, szükségem van Rád És mindig, mikor az álmomban megjelensz Látom az arcodat, kísért engem Azt hiszem, szükségem van Rád Versszak 2.: Elhitetem magammal, hogy itt vagy Így tudok csak tisztán látni. Mit tettem? Úgy tűnik, Te könnyen továbbmész (Refrén) Bridge: Lehet, hogy hibáztam, kérlek, bocsáss meg nekem! Gyengeségem fájdalmat okozott, és ez a dal a bocsánatom Éjszaka imádkozom, Hogy az arcod hamar elhalványuljon (Britney Spears - Everytime) <aki ismeri a dalt, és elolvassa ezt, annak nem lesz kétséges, miért szeretem...>

Beki	Előzmény | 2005.11.02. 14:58 - #5

Lánynak szüless Csodás lehet a világ, Mit egy körülcsodált, szép nő szeme lát! Úgy helyes, Lánynak szüless! Gyémántnyakék, pihe ágy, Luxusautó, hűvös stíl és buja vágy! Így helyes! Így megy ez! Lánynak szüless! Ezt csak az érti meg, Ki félre született, Ki tudja, mi a boldogság, hát boldog nem lehet! S rabja a szépségnek . Kérdezd, sosem válaszol, És az Operabál csakis róla szól! Virágözön lepi el, És ha kedve tartja, mást nem is visel! Fürdővize vágy és kéj. Kegy, hogy adhatsz neki, tőle sose kérj! Ily csodás a világ, Mit varázsszeme lát! Boldog is lehetsz, Csak lánynak szüless! (Pókasszony csókja - Molina)

Beki	Előzmény | 2005.11.02. 14:56 - #4

Az árnyékod hogy léped át? Az árvaság vak rémület, büntetés a felnőtt élet! A sorsomat most hogy vonszoljam én, egymagam? Egy láthatatlan villanás nem vezet már kézen fogva! Az éj sötét és félelmes ölén, most hogy nőjek fel én? A kérdés csak az: az árnyékom hogy lépjem át? A sorsom ellen mit tegyek? Hogy törjek szét egy glóriát, és felnőtt máris hogy legyek? kérdezni hogy kell annak, ki sejti önmagát? És hogy lesz szabad, ha a saját árnyát sosem lépi át? A szép üveggömb összetört, nem véd többé gyermekálom, és száz cserép közt sebzett szívvel állsz tétován! Ha rád zuhan egy zord világ, hogy bírnád el gyönge vállal? Átkozódhatsz, senki nem felel, de érzed, menni kell! A kérdés csak az: az árnyékom hogy lépjem át? A múlttól búcsút hogy vegyek? Hogy törjek szét egy glóriát? Miért bánt a lelkiismeret? Hogy száll az ember, ha földre rántja önmagát? És hogy lesz szabad, ha a saját árnyát sosem lépi át? Wolfgang: Félelem, mely fojtogat, Árnyak: Veled él ez a démon! súlytól görnyed vállam! Veled él ez a gyermek! Faggatózó csend gyötör, Egyedül neki szolgálsz. és nincsen válasz arra, hogy miért! Szabadon sosem enged. Rejtőzködő szemek, Egyedül csak őmiatta élsz! mégis tudom, követ! Veled él ez a démon. Az árnyékom követ, és érzem, Veled él ez a gyermek. hogy egy napon elpusztít még! Éjjel-nappal hajszol már! Árnyak: Az árnyékod hogy léped át? A múlttól búcsút hogy veszel? A lelkiismeret szavát magadban hogyan fojtod el? Wolfgang: Kérdezni, hogy kell? Kérdezni hogy kell Nézd, annak, ki sejti önmagát? hogyan lépjem át? És hogy lesz szabad, ha a saját árnyát sosem lépi át? Az árnyékod hogy léped át? Félek a sorstól. A sorsod ellen mit tehetsz? Hogy lennék dróton rángó báb?! Hogy törhetsz szét egy glóriát és másik ember hogy lehetsz? Hogy éljek így? Kérdezni hogy kell, Hogy éljek így?! annak, ki sejti önmagát? Nincs válasz! És saját árnyát Árnyékom hogyan lépjem át? nem lépi át! (Dolhai Attila - Mozart!)

Beki	Előzmény | 2005.11.02. 14:54 - #3

Nem akarom látni... Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni, nem akarom látni, mert szenvedek látni, nem akarom látni, mert fáj, ha látom, nem akarom látni, és mégis várom. Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni, nem akarom látni, mert reszketek látni, nem akarom látni, mert fáj, ha látom, s nem akarom azt, hogy újra fájjon. nem akarom nézni az arcát, ha kérdez, nem akarom tudni azt, hogy mit érez, NEM! NEM! NEM! de igen, szeretem.... Nem akarom látni, mer nincs erőm látni, nem akarom látni, mert nincs időm várni, nem akarom látni, mert megsebez újra, nem akarom látni, ezt ő is tudja, Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni, nem akarom látni, mert nem bírom látni, nem akarom látni, mert bánt, ha látom, nem akarom látni, mert kín, ha várom. Nem akarom látni, mert gyűlölöm látni, nem akarom látni, mert elég volt látni, nem akarom látni, mert elég, ha érzem, nem akarom látni, mert elégek, érzem. Nem akarom hagyni azt, hogy elérjen, nem akarok állni a tekintetében, NEM! NEM! NEM! DE IGEN, SZERETEM.... SZERETEM?!.... SZERETEM... (Képzelt riport)

Beki	Előzmény | 2005.11.02. 14:53 - #2

Az angyalok buknak el először Egy angyalarc mosolyog rám A tragédia főcíme alatt Ez a mosoly valaha melegséget adott nekem Búcsú - nincs szó amit mondani lehetne A kereszt mellett a sírodon És azok az örökké égő gyertyák Kell, hogy máshol emlékeztess minket az időnk rövidségére A könnyek értük hullnak A szeretet könnyei, a félelem könnyei Elrejtve az álmaimban, felássa a sebeimet Ó, Uram, miért Az angyalok esnek először Nem könnyebbülök meg a gondolatoktól a Shangri-La -ról Nem könnyítenek meg Krisztus tanai sem Sohasem fogom megérteni a jó jelentését A tudatlanság vezetett a fénybe Énekelj nekem egy dalt A szépségedről, a te királyságodról Simogassa a hárfád dala azokat, akikre még Mindig szükségünk van Tegnap még kezet fogtunk A barátom Ma holdfény világítja meg az utamat... (Nightwish - Angels Fall First [writen by Tuomas Holopainen])

Beki	Előzmény | 2005.11.02. 14:49 - #1

ide dalszövegeket szeretnék berakni, olyanokat, amik nagyon megérintettek... itt is szívesen látok mást is, sőt, véleményt is, akárcsak mindehol másutt is...

[19-1]