|
Témaindító hozzászólás
|
2005.07.11. 15:03 - |
| Idézetek - mindenhonnan... akinek van, rakja be! : ) |
[17-1]
*Mi nem hirdetjük fennen hangon, hangos szóval,
Csak te, csak én örökké és holtomiglan
Mi megpróbálunk csendben boldogok lenni
Lelkünk mélyén, õszintén, igazán szeretni.*
(Stendal)
*A magány az, amikor belenézel a tükörbe, és a semmi néz vissza rád.*
(?) |
*...nem sírtam: a sírás zavart volna ennek az új, ismeretlen, óriási szenzációnak, a szomorúságnak felfedezésében.*
*Én az életet szépnek tartom, elnök úr, a halált pedig csúnyának. Ennyi az egész. *
(Karinthy Frigyes)
*S mikor felmerül a lehetőség lehetetlensége, tudjuk meg a valót, mely már nem fáj annyira, mint fájhatott volna az igazságtalan színpadi félsz...*
*Kitágult pupillám szürkeségével pislákolok az eljövendő elmúltjába, s nem várok tőle semmit.*
*Kettős szerepet élve a lélek és a test. A lélek a múltban, s a hozzá képest alternatív jövőben élő test, amely mindig a jelenben él, feledve önmagát, de hiába.*
*Folyik a nagy színjáték, s te is hozzáírhatsz egy sort...*
(Szabó P. Szilveszter)
*tán sosem volt... és sosem lesz... egy olyan perc, mely emlék lesz... nincs szerencsém, így közöm sincs a széphez...*
(Jekyll és Hyde - Férfi kell)
*Ártatlanság nélkül a kereszt csak egy vasdarab... a remény csak illúzió, és az óceánlélek semmi, csak egy név...*
(Tuomas Holopainen) |
*Nappal hold kél bennem, s ha kinn van az éj - egy nap süt idebent.*
*Az meglett ember, ki tudja, hogy az életet a halálra ráadásul kapja... s mint talált tárgyat visszaadja... bármikor.*
(József Attila - Eszmélet)
*Kertészkedem mélán, nyugodtan, a fák sebeit kötözöm; halotti ének csap fülembe... eh, nékem ahhoz mi közöm!...*
(Arany János - Kertben)
*Ó, Mrs Dalloway folyton partikat ad... hogy leplezze a csendet...*
(Órák...)
|
*Halhatatlan vagy, gyönyörü android, otthonod színtelen, szúrós szagú aldehid. Müanyag gombokon jajgat egy müköröm... hiszen te élsz! Én nem, csak müködöm.*
*Ellenzem a párbajokat. Ha engem hívna ki valaki, akkor megbocsátóan megfognám a kezét, elvinném egy csendes helyre és megölném.*
(?)
*- Itt jön Romeo, itt jön Romeo. - Csak a romja ó, csak a romja ó! Akár a szárított héring: "Ó, hús, te hús, beh hallá változtál!"*
(Shakespeare - Romeo és Julia) |
*Kezembe fogva Claudia játékos kezét, most először értettem meg igazán, mit érez, amikor megbocsátja, hogy én én vagyok: akit gyűlöl és szeret, de közben... semmit sem érez.*
*Még mindig szeretlek, és ez a legnagyobb gyötrelem. Gyűlöletem mértéke ez a szerelem - a kettő ugyanaz...*
(Anne Rice - Interjú a vámpírral) |
*Kit álma űz, kit vágya kerget... ki egybefűz ezernyi tervet... Az voltam én!... ma nincsen álmom... Ma győzni kell - és bármi áron!*
*Sok szép remény?... ma síma szükség... szerelmeid - a lángjuk füst rég... Az ölelés?... kínzó üresség...*
*Eszeveszett módon táncolok egy dróton... Szédült kicsi kölök, ringlispilen ülök - forog velem a kerék! Nyomomban a másik, fut kifulladásig... Rohanok csak tovább - nem tudom az okát, mégsem mondom, hogy elég!*
(Sakk - Hol leszek?...)
|
*A semmi ágán ül szívem, kis teste hangtalan vacog... köréje gyűlnek szelíden, s nézik, nézik a csillagok.*
*Fáj a szívem, a szó kihűl... dehát kinek is szólhatnék... ---*
(József Attila - Reménytelenül)
*Ím itt a szenvedés belül, ám ott kívűl a magyarázat. Sebed a világ - ég, hevül, s te lelkedet érzed... a lázat.*
*Hallottam sírni a vasat... hallottam az esőt nevetni... láttam, hogy a múlt meghasadt... s csak képzetet lehet feledni - s hogy nem tudok mást... mint szeretni.*
(József Attila - Eszmélet)
*A hideg űrön holló repül át... s a csönd kihűl. Hallod-e, csont, a csöndet?*
(József Attila - Téli éjszaka)
*Mit olvasol... ez rólunk szól? - Rólunk. - Halál Velencében?... ki hal meg, Te, vagy én?...*
(Szabó Dávid - Férfiakt...) |
*...minek a szerelem?... Mire jó azon kívül, hogy elveszted benne saját magad?...*
(...)
*...nem hiszem, hogy érzéketlen lennél, csak nem vagy képes megélni az érzéseidet.*
(...)
*...Drágám, arcod nézve se látnám... halld ezt újra meg újra, hallgass a hazug szóra újra!...*
(Pókasszony csókja - Molina) |
*szemembe könny szökik, fáj nagyon... fényt még színpadon! volt sok talán... megérted tán...volt, mi volt, múló árny...*
(Szinetár Dóra - Volt, mi volt)
*arra kellenek a filmek, hogy emlékeztessenek rá, hogy van szépség, hűség, gyendégség, szerelem! És igen! vannak buta viccek, és happy end, és ének és tánc, és... és szerelem!... vagy azt már mondtam?* : )
(Pókasszony csókja - Molina)
*Fájt, amikor kínoztak és csúfoltak, és sokszor jobb lett volna lenni rossznak... mert álom a bűn, és álom a jóság, de minden álomnál több a valóság... hogy itt vagyok már, és még itt vagyok... s tanúskodom a napról, hogy még ragyog...*
*még nem tudom, mit mondok majd, nem én. de úgy sejtem, örömhírt hoztam én. Örömhírt, jóhírt, titkot és szivárványt... nektek, kiket szerettem, állván, tátott szemmel, csodára várván...*
*Az egyik forró és piros lett tőle... ő is szólni akart - csók lett belőle.
A másik jéggé dermedt, megfagyott, elment a sírba... itthagyott.*
*Gyermekkoromban elszántam magam, hogy szólok istennek, ha van. De nékem ő égő csipkefenyérben meg nem jelent, se borban és kenyérben... hiába vártam sóvár-irigyen, nem méltatott reá, hogy őt higgyem.*
(Karinthy Frigyes - Előszó)
|
*ezt csak az érti meg, ki félre született... ki tudja mi a boldogság - hát boldog nem lehet!... s rabja a szépségnek!...*
*- olcsón adod magad!...
- mindketten olcsók vagyunk, csak az a különbség kettőnk között, hogy én tudom, te pedig nem.
- na menj a pokolba!
- már ott vagyok...*
*azon tűnődöm kübli és friccs között, hogy mennyi ember van, ki mássá öltözött... s hogy a sminknél és smukknál mi szebb és több...?
a fal mögött... *
(Pókasszony csókja)
*Valahogy minden olyan csendes, csak az esti szél zenél... mióta egyedül vagyok - de a szívem újra él!*
(Dolhai Attila - Pillanat)
*A jó a sajátja, míg bűne a koré, mely szülte őt.*
(Madách - ember tragédiája) |
"Gyűlölöm a napot, mert érinthet Téged, gyűlölöm a
holdat, mert veled lehet éjjel, gyűlölöm a vizet,
mert ajkadhoz érhet, elmondani nem lehet, hogy
mennyire szeretlek Téged!"
(?)
"Taníts a szenvedélyre, mert félek, kihúnyt bennem
Mutass szerelmet, öleld át az elveszettet
Oly sokat akartam adni azoknak, kik szeretnek
Sajnálom...
Az idő majd választ ad (erre a keserű búcsúzásra)
Életemmel nem szégyenítem meg többé se magam, se titeket
S Te ... bárcsak többé ne éreznék irántad ..."
(Tuomas Holopainen - Dead boy's poem)
*Érte bármimet föláldozom én,
Vágyom rá, bár viszonzásra nincs remény!
Agyalágyult, ám vonzása kőkemény,
Isten, add, hogy szíve forduljon felém!*
*Az a legszebb a boldogságban, hogy az ember azt gondolja... talán soha többé nem lesz boldogtalan...*
(Molina - Pókasszony csókja)
*Tűnő árnyékok az éjben, bocsássátok meg nekem, azt, hogy itt vagyok, hogy élek, és ti már nem jöttök sosem!*
(Bereczki Zoltán - Nyomorultak)
*Sírock, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok. Néma barátod, rabszolgád vagyok. Alázatos, és bizalmas barát, ki nem kér semmit, csak néz, és imád...*
(?)
*Ha tisztán gondolkodnék, azt mondanám, hogy egyedül birkózom
a sötétben, a sötétség mélyén, és csak én ismerhetem, csakis én érthetem meg a saját állapotomat.*
(Virginia Woolf - Órák)
*Jöjj, szakíts a harccal, egy más világ majd megvigasztal!
Nem, hisz élni vágyom - rövid az élet, hát miért ne fájjon?*
(Elisabeth)
|
"Az embernek két fő bűne van, amelyre az összes többi visszavezethető: a türelmetlenség és a tunyaság. Türelmetlenség miatt űzték ki a Paradicsomból, s a tunyaság miatt nem kerül vissza."
Franz Kafka |
"Sosem létezett még zseni az őrültség árnyalata nélkül."
"... a kezdet a gondolkodás. Az észt pedig a gondolkodás tárgya hozza mozgásba."
Arisztotelész... |
"Több modem asztronómus szerint az űr, érdekes módon véges. Ez felettébb vigasztaló gondolat, különösen azok számára, akik mindig elhányják a holmijukat."
"Az élet dolgait két részre osztom: rettenetesre és kibírhatatlanra."
"Az egyetlen bajom az életemmel, hogy nem valaki más vagyok."
Woody Allen... |
"... a szerelem szenvedélyét csak úgy győzhetjük le, ha futunk tőle... "
"... nincsen olyan emlékezés, melyet az idő el ne törölne, sem olyan fájdalom, melyet a halál meg ne szüntetne."
"... mi a legfőbb kínban élés? - A féltés."
"... az igaz szerelem osztatlan, egészen magától támad, s nem lehet kényszeríteni."
"... apának érdeme nem szerez a fiúnak kíméletet..."
Cervantes... |
"Koldus-szegény királyi gazdagon,
részeg vagyok és mindig szomjazom."
"Lassan szeress,tovább szeretsz."
"Nagy szeretet fél, apró kételyen:
S hol a félsz nagy, nagy ott a szerelem."
"A szegényt, kit megtört a sors, a gond, csittítgatjuk, intjük, ha könnyet ont, de súlyosodna csak baj annyi sok ránk, éppoly nagyon, vagy jobban is zokognánk."
"Mit ér a tanács ot, hol összevész a konok szándék és a józan ész?"
"A legjobb föld hajt legdúsabb gyomot..."
"... örömre várni nem kisebb öröm, mint már örülni..."
"Megette a fene, ha a tolvajok sem tudnak becsületesek lenni egymáshoz."
"Boldogok, akik meghallják, mi a hibájuk és jóvátehetik."
"A mély harag túlontúl mélyre metsz."
"... a jót magad elé idézve, csak annál jobban érzed, ami rossz: a kín vad foga ott legélesebb, hol tép csak, és nem ejt mélyebb sebet."
"A féltékeny nem mindig okkal az - féltékeny, mert féltékeny: ez a szörny önmaga nemzi s szűli önmagát."
"Jobb ember, aki sír, amikor örül, mint az, aki örül, ha más sír."
"Jobban szeretem, ha mindenki utál, mint ha színeskednem kell bárki szeretetéért."
"Ki magához nem jó, mást sem szeret."
"Elég szomorú, ha már a bolondnak sem szabad bölcsen beszélnie arról, amit a bölcsek bolondul csinálnak."
Shakespeare... |
| Idézetek - mindenhonnan... akinek van, rakja be! : ) |
[17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
